A mai nap igéje (Lk 16,21) megállásra kényszerít. Lázár ott ült a kapuban, és csak morzsákra vágyott. Nem a gazdag ember vagyonát akarta, csak a feleslegét, amit amúgy is kisöpörtek. A gazdag ember nem volt gonosz, egyszerűen csak nem látta Lázárt. A jólét várat épített köré, ami elszigetelte a valóságtól.
Hányszor megyünk el mi is a „kapunkban” várakozó Lázárok mellett? Vegyük észre, hogy „morzsa” nem csak étel lehet: egy kedves szó, odafigyelés, vagy tíz perc az időnkből annak, akinek senkije sincs.
Kérjük ma azt a kegyelmet, hogy ne csak nézzünk, hanem lássunk is!